A legtöbb gépjárműben erre a célra kis elektromos motorokat, úgynevezett indítómotorokat használnak. Mivel az indítás során nagy súrlódási és tömörítési ellenállásokat kell leküzdeni, az egyenáramú soros tekercselésű motor a nagy kezdeti nyomatéka miatt különösen alkalmas indítómotornak.
Az indítómotor az elektromos energiát mozgási energiává alakítja át. A dízelüzemű járművek vagy a start-stop rendszerrel ellátott járművek nagyobb teljesítményű indítómotorral rendelkeznek. A szükséges nyomaték eléréséhez az indítás során egy előtengelyes sebességváltó biztosítja a szükséges redukciót. Az indító fogaskerék általában egy mágneskapcsoló segítségével "kapcsol be". Benzinmotoroknál az indítási folyamat az akkumulátort kb. 100 A-val terheli, dízelmotoroknál akár 400 A-val. Ez utóbbi a szükséges nagyobb sűrítési arány miatt van. Az utóbbi a kompressziós gyújtású motorokhoz szükséges nagyobb sűrítés miatt van. Az indítómotor minimális teljesítménye a motortípuson (benzin, dízel) kívül a motor teljesítményétől, az egység minimális indítási sebességétől és a szükséges motorolaj-készítménytől (olaj viszkozitása) is függ. A modern, turbófeltöltős, kisebb lökettérfogatú downsized motorok esetében elegendő egy kisebb teljesítményű, kisebb indítómotor.